Június a gyümölcsös egyik legizgalmasabb hónapja. A korai cseresznyefajták és a meggy már szedhetők, miközben az alma- és körtefákon fejlődő termések is egyre nagyobbak. A nyár eleji munkák nemcsak az idei termés mennyiségét és minőségét befolyásolják, hanem a fák egészségére és jövő évi termőképességére is hatással vannak.
Megkezdődik a cseresznye és a meggy szürete
Júniusban érnek a korai cseresznye- és meggyfajták. A gyümölcsöt lehetőleg száraz időben szedd, mert a nedves termés könnyebben sérül és rövidebb ideig tárolható.
A cseresznyét érdemes kocsánnyal együtt leszedni, így tovább marad friss, és kevésbé sérül a gyümölcs. A meggyet felhasználási céltól függően szedheted kocsánnyal vagy anélkül. Ha befőzéshez, fagyasztáshoz kerül, a kocsány eltávolítása később is elvégezhető.
A magasabb ágakon lévő termések leszedéséhez használj stabil létrát vagy gyümölcsszedő eszközt, és ügyelj arra, hogy ne törd le a termőnyársakat, mert ezek a következő évek termését is hordozhatják.
A túlérett gyümölcsöt ne hagyd sokáig a fán. A rendszeres, több részletben végzett szüret nemcsak jobb minőségű termést eredményez, hanem a madárkár és a gyümölcsrepedés veszélyét is csökkenti.

Figyeld a gyümölcsfák egészségét
A nyári záporokat követő meleg, párás idő kedvez a betegségek és kártevők megjelenésének. Júniusban érdemes rendszeresen átnézni a hajtásokat és a fejlődő terméseket. A szellős lombkorona, a ritkított gyümölcsök és a lehullott, sérült termések összegyűjtése sokat segít a problémák megelőzésében. Ha növényvédelmi beavatkozásra van szükség, mindig az adott kultúrában engedélyezett készítményt használd, és tartsd be az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.
Szüret után jöhet a nyári metszés
A csonthéjasok – különösen a cseresznye és a meggy – metszésének egyik legkedvezőbb időszaka közvetlenül a betakarítás után következik. A Kertlap korábbi metszési ajánlásai szerint ilyenkor eltávolíthatók a koronát sűrítő, rossz irányba növő vagy túlságosan meredek hajtások, így javítható a korona szellőzése és fényellátása. A nyári metszés előnye, hogy a sebek gyorsabban gyógyulnak, és a fa növekedése is jobban szabályozható.
A fiatal gyümölcsfák most különösen szomjasak
A frissen ültetett vagy néhány éves gyümölcsfák gyökérzete még nem hatol elég mélyre ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegeiből vizet szerezzen. A hosszan tartó száraz időszakokban ezért rendszeres öntözésre van szükségük.
A ritkább, de nagyobb vízadaggal történő öntözés sokkal hatékonyabb, mint a napi locsolgatás. Ebben nagy segítséget jelenthet a lassú vízkijuttatást biztosító faöntöző zsák, amely lehetővé teszi, hogy a víz fokozatosan szivárogjon a gyökérzónába.
A fiatal gyümölcsfák vízigénye különösen nagy a nyár eleji melegben. A ritkább, de bőséges öntözés segíti a gyökerek mélyebb fejlődését, a lassú vízkijuttatást biztosító faöntöző zsák pedig megkönnyíti az öntözést, miközben csökkenti a párolgási veszteséget.
Ritkítsd a túl sok gyümölcsöt
Ha tavasszal bőséges volt a virágzás és a kötődés, az őszibarack, az alma- és körtefákon gyakran túl sok gyümölcs fejlődik. Első pillantásra ez örömteli látvány, valójában azonban a túlterhelt fa kisebb, gyengébb minőségű termést nevel.
Melyik gyümölcsfát hogyan ritkítsuk?
Őszibarack: A leginkább ritkítást igénylő gyümölcsfaj. A fejlődő termések között hagyj 10–15 centiméter távolságot, vagyis nagyjából egy ökölnyi helyet. Ha egy ponton ikergyümölcsök fejlődtek, az egyiket csavaró mozdulattal távolítsd el.
Alma és körte: Ezek a fajok terméscsomókban hozzák a gyümölcsöt. Csomónként egy, legfeljebb két termést hagyj meg. Almánál általában a középső, legfejlettebb termés – az úgynevezett királygyümölcs – maradjon a fán.
Kajszibarack: Bőséges termés esetén a gyümölcsök aprók maradhatnak, és a fa is kimerülhet. Ritkítsd úgy a terméseket, hogy 5–8 centiméter távolság maradjon közöttük, így növekedés közben sem érnek össze.
Szilva: A szilvát a nagy munkaigénye miatt ritkábban ritkítják kézzel, de a jobb gyümölcsméret és az egészségesebb termés érdekében érdemes lehet elvégezni. Úgy ritkítsd a terméseket, hogy a kifejlett szilvák később se érjenek egymáshoz, ezzel csökkenthető a moníliás gyümölcsrothadás kialakulásának kockázata.
A rendszeres átvizsgálás segít megelőzni a betegségek terjedését, és csökkenti a kártevők felszaporodásának esélyét is.
Tartsd rendben a fa tányérját
A gyümölcsfák lombja alatti területet a koronacsurgó és a törzs között az úgynevezett tányért. Nagyjából oda csöpög az eső a levelekről. Ezt a területet érdemes gyommentesen tartani. A gyomok jelentős víz- és tápanyagkonkurenciát jelentenek, különösen a fiatal fák számára.
A gyümölcsfák alatt gyakran gyep található, ami önmagában nem probléma. Fiatal vagy frissen ültetett fák esetében azonban előnyös lehet legalább a törzs körüli 50–100 centiméteres sávot füvesítés nélkül hagyni, mert a fű jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot von el a fától.
A talaj nedvességének megőrzését segítheti a mulcsozás is. A mulcskorong vagy a természetes kenderrost talajtakaró mérsékli a párolgást, csökkenti a gyomosodást, és hozzájárul a talajélet fenntartásához.
A gyommentes talajra terített mulcs segít megőrizni a nedvességet, mérsékli a talaj felmelegedését és javítja a talajéletet. Erre a célra jól használható a mulcskorong vagy a természetes kenderrost talajtakaró is. A Kertlap korábbi cikkei is felhívják a figyelmet arra, hogy a fák közvetlen környezetében különösen fontos a megfelelő talajtakarás.
Összefoglalás
A júniusban elvégzett gondozási munkák nemcsak az idei termés mennyiségét és minőségét javítják, hanem megalapozzák a gyümölcsfák egészségét és a következő évek bőséges termését is.
A júniusi feladatok közül a megfelelő vízellátásra érdemes különös figyelmet fordítani. A rendszeres öntözés, a talajtakarás és a jól időzített ápolási munkák segítenek abban, hogy a gyümölcsfák egészségesek maradjanak, és bőséges terméssel hálálják meg a gondoskodást.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás






Kövess minket a Facebook-on!